The Drink Wheel

Nascar

Az eg�sz versenysorozat 1948-ban kezdőd�tt. Ekkor Bill France �gy gondolta, hogy a fiatalok k�r�ben igen n�pszerű Daytona Beach-i versenyekből t�bbet is ki lehetne hozni. Ez�rt 1948-ban megalak�totta a NASCAR szervezetet (a r�vid�t�s a National Association for Stock Car Auto Racing nevet takarja). Akkoriban, a h�bor� ut�n hi�ny volt az �j aut�kb�l �s senkinek sem volt kedve egy h�bor� előtti kocsival veszteni egy �j aut�val szemben. Ez�rt kezdetben m�dos�tott aut�kkal versenyeztek. 1949-ben Bill France �jragondolta a szab�lyzatot �s kialak�totta a "strictly stock" elvet, melynek k�vetkezt�ben mindenki csak m�dos�tatlan sz�riaaut�val versenyezhetett. Ekkoriban vir�gzottak az aut�k�lcs�nzők is, mivel sokan b�reltek ki egy-egy aut�t a h�tv�gi futamokra. De az aut�gy�rt�k sem voltak rossz helyzetben, mivel az első "strictly stock" versenyen 9 gy�rt� aut�i k�pviseltett�k magukat: Buick, Cadillac, Chrysler, Ford, Hudson, Kaiser, Lincoln, Mercury �s az Oldsmobile. A legnagyobb probl�m�t a ker�k, a gumi �s a felf�ggeszt�s okozta, mivel ezek b�rt�k legkev�sb� a versenytemp�t.

Az első olyan alkatr�sz, amelyet direkt a sz�riaaut� versenyz�s sz�m�ra k�sz�tettek, egy versenygumi volt, melyet a Pure Oil Company gy�rtott �s �rus�tott 1952-ben. Az első k�tir�ny� r�di� ad�vevőt szint�n 1952-ben alkalmazta az egyik csapat, �s m�ra m�r n�lk�l�zhetetlen �s sz�ks�ges r�sz�v� v�lt a NASCAR versenyz�snek, ak�rcsak a buk�keretek, melyek v�letlen�l szint�n 1952-ben jelentek meg. Az első l�nyeges fejleszt�s 1953-ban t�rt�nt, amikor is a Hudson, a Lincoln �s az Oldsmobile k�l�n felf�ggeszt�s-kiteket mutatott be, hogy elej�t vegy�k az egyre n�vekvő sz�m� borul�snak, p�rd�l�snek. A gy�rt�k ugyanakkor azt is �szrevett�k, hogy ha nagyobb teljes�tm�nyű aut�kat dobnak piacra, akkor azok jobban fognak majd teljes�teni a versenyeken. Ilyen volt a Hudson Twin H karbur�tora is, melynek seg�ts�g�vel 1953-ban a Hudsonnal versenyzők a 37 futamb�l 22 megnyertek. 1955-ben a Chevrolet �s a Ford m�r gy�ri t�mogat�st ny�jtott a csapatoknak. M�gis a Chevrolet �ltal bemutatott 355 cui-s motor volt az, ami mind�r�kre megv�ltoztatta a versenyz�st. Ezt a motort haszn�lj�k gyakorlatilag m�g ma is kisebb m�dos�t�sokkal. Tov�bbi jelentős fejleszt�s volt a Chevrolet truckokban haszn�lt tengelyek �s felf�ggeszt�s �tv�tele a versenyaut�kba, illetve az 1957-es Buick Roadmastereken megjelent alum�nium f�kdobok haszn�lata.

Az 1950-es �vek v�ge volt a superspeedwayek kor�nak hajnala. 1958-ban a GM egy forradalmian �j v�zszerkezetet haszn�lt, a v�zt�l f�ggetlen tekercsrug�s felf�ggeszt�ssel. Noha igen kev�s versenyző haszn�lta ezt a technik�t szerepeltető aut�t, az �vadz�r� versenyt m�gis egy ilyen Pontiaccal nyerte meg Paul Goldsmith. Ekkor k�r�lbel�l egy �v alatt 4 jelentős superspeedway �p�lt szerte az USA-ban: Daytona Beach FL, Hanford CA, Concord NC �s Hampton GA. Ezt k�vette a hosszan tart� motorh�bor�, amely a 427-es Chevyn �t eg�szen a 1964-es Hemi-ig, amely mindent letarolt, �s megnyerte az első 7 Daytona 500-as versenyt. A Plymouth �s Dodge karossz�ri�k voltak az elsők, melyeket �ramvonalas form�j�ra alak�tottak, hogy a Super-Command�k �s Hemi-Chargerek a teljes�tm�ny�knek megfelelő kasztnit kapjanak. Ekkor a Ford is beleh�zott �s az �j 427-es "Tunnel Port" motorj�val t�rt vissza, hogy a k�vetkező 15 (13 r�vidt�v�) versenyből 11-et megnyerjen, mialatt a Hemik csak kettőt.

1964-ig tartott a "strictly stock" elv, mivel bek�vetkezett az első v�gzetes kimenetelű baleset, �s a tov�bbiak elker�l�se �rdek�ben m�dos�tott�k a szab�lyokat. Ettől kezdve hossz� időn �t a biztons�g j�tszotta a főszerepet, �s az alkatr�szek mindink�bb k�l�nb�ztek a gy�riakt�l. M�sfelől a teljes�tm�ny ir�nti ig�ny az elvek enyh�t�s�re k�nyszer�ttette a sz�vets�get.

Manaps�g egyetlen alkatr�sz sem gy�ri, csak a karossz�riaform�nak kell hasonl�tania a gy�ri sz�riaaut�ra, de az alkatr�szeknek el�rhetőnek kell lenni�k a nagyk�z�ns�g sz�m�ra a "resale" piacon. A mai v�zak hegesztett ac�lcs�vekből k�sz�lnek, melyek igen biztons�gosak. A hegesztett ac�lcs�veket saroklemezekkel erős�tik meg a tal�lkoz�si pontokn�l a "ketrec" eset�ben. Dale Earnhardt balesete ut�n a sz�lv�dőt �s a tetőt is kett�osztj�k egy erős�tő csővel a gy�rt�k, mivel a baleset sor�n az aut� teteje teljesen �sszepr�selőd�tt. Az aut�k v�z�t mag�hoz a p�ly�hoz �p�tik. A legt�bb csapatnak legal�bb k�t k�l�nb�ző v�z� aut�ja van, az elt�rő tulajdons�g� p�ly�khoz igazodva. A v�z elk�sz�t�sekor �ltal�ban ac�lt haszn�lnak, mivel a s�ly itt nem j�tszik annyira fontos szerepet, mint a Forma-1 eset�ben. A NASCAR elő�r�sok szerint az aut�nak minimum 1511kg-nak (3400 font) kell lennie. Ez�ltal olcs�bb anyagokat lehet felhaszn�lni, �s a hagyom�nyos hegeszt�si technol�gi�kat alkalmazni, m�g a Forma-1-n�l az alum�nium miatt sokkal nehezebb a munka. Mag�t a karossz�ri�t nem a csapatok �p�tik, hanem az erre szakosodott �p�tőc�gektől rendelik meg.

A műszerfalon nincsenek digit�lis kijelzők, csak �s kiz�r�lag anal�gok. A korm�ny term�szetesen itt is kivehető a k�nnyebb be- �s kisz�ll�s �rdek�ben. Nincs sebess�gm�rő, helyette a fordulatsz�mm�rő a legfontosabb műszer, ami pontosabb adatokat mutat a versenyzőnek a sebess�gm�rőn�l. Nincs �zemanyagszint-m�rő sem, helyette a műszer az �zemanyag nyom�s�t m�ri a karbur�tor sz�v�ny�l�s�n�l. Ha ez cs�kkenni kezd, akkor itt az ideje a bokszki�ll�snak. Term�szetesen a csapatfőn�k sz�molja a fogyaszt�st, �s m�r a jelz�s előtt figyelmezteti a pil�t�t. 200 m�rf�ldes �r�nk�nti sebess�gn�l a m�sodperc t�rtr�sze alatt fel kell m�rni a kijelzők �llapot�t, ez�rt minden műszer �gy van megtervezve, hogy a f�ggőleges �ll�s mutassa a norm�l �llapotot. Ez a fordulatsz�mm�rőre is igaz, amelynek a "12 �r�s" �ll�s�n�l van az optim�lis 7000-s fordulatsz�m. Nincs ind�t�kulcs, a motor beind�t�s�t k�l�nf�le kapcsol�k seg�ts�g�vel lehet elv�gezni. A vezető�l�s nagyon merev, megerős�tett alum�niumb�l k�sz�l minim�lis p�rn�z�ssal. A baloldali ablak szolg�l a be- �s kisz�ll�sra, ezen egy gumih�l� tal�lhat�, ami a pil�t�t v�di a t�rmel�kektől a futam, vagy egy baleset eset�n.

A motor kiz�r�lag atmoszf�rikus �s teljesen mechanikus lehet, m�s sz�val semmi elektromos vez�rlőrendszer, turb�felt�ltő, csak �s kiz�r�lag a j�l bev�lt karbur�toros V8-as. V8-as, mivel j� ideje nem gy�rtanak olyan V10-es sz�riaaut�kat, melyek a versenysorozatban is szerepelnek. A motornak tartalmaznia kell a hagyom�nyos kieg�sz�tőket is, �gymint ind�t�k�sz�l�k �s v�lt��ram� gener�tor. A blokknak ac�lb�l kell k�sz�lnie �s a hengerek elhelyezked�se, sz�ge �s sz�ma meg kell, hogy feleljen a sz�riakivitelnek, ak�rcsak a vez�rműtengely �s a gy�jt�gyerty�k elhelyezked�s�nek. A vez�rműtengely a motor k�zep�n tal�lhat�, ez�rt szelephimbaemelő rudat haszn�lnak a szelepek mozgat�s�ra (teh�t nem OHC). Adatok: hengerűrtartalom 350-358 cui, kompresszi� 12 : 1, mechanikus egyszeri gy�jt�s� tekercs eloszt�, n�gytork� karbur�tor 830 cfm (�ltal�ban Holley), egyszerű olajpumpa.

A gy�rt�k (Chevrolet, Dodge, Ford, Pontiac) hatalmas �sszegeket k�lt�ttek annak �rdek�ben, hogy a motorok ekkora teljes�tm�nyt ny�jtsanak: 750 l�erő 9000-es fordulaton. Meglepőnek tűnhet, hogy egy V8-as ennyit p�r�gj�n, hiszen ezek a motorok nem igaz�n magas fordulaton műk�dnek, de ne felejts�k el, hogy bizonyos szinten t�l a motor teljes�tm�ny�nek n�vel�se csak a magasabb fordulatsz�m alkalmaz�s�val �rhető el. Mivel sok oldalr�l le van szab�lyozva a motor�p�tők lehetős�ge, ez�rt k�nytelenek voltak alaposabban ut�naj�rni a teljes�tm�ny forr�s�nak. P�ld�ul, egy sz�riamotorban a főtengely olajban f�rdik, melyből el�g sok van, hogy az eldugott sarkokba is jusson. A motor teljes�tm�ny�nek k�r�lbel�l 15%-a megy el arra, hogy a főtengely ezt az olajmennyis�get mozgassa. Hogy akkor mi a megold�s? Az olajat a főtengely alatt t�rolni. Azonban a szab�lyok elő�rnak egy minim�lis f�ldtől val� t�vols�got, ami behat�rolja az olajteknő m�lys�g�t. Hogy az alacsony olajszint miatti el�gtelen ken�si tulajdons�gokat elker�lj�k, a gy�rt�k olaj visszajuttat� portokat adnak az olajteknőh�z (maximum 5-�t) �s ugyannyi ponton �sszek�tik őket a pump�val. Az eg�sz rendszer a motoron k�v�l tal�lhat� �s a kritikus olajeloszt�si pontokhoz megerős�tett t�mlőkkel csatlakozik. Speci�lisan kialak�tott terelők vannak az olajteknőben, hogy az olajban tal�lhat� levegőbubor�kokat �sszegyűjtse.

Az olajhűtőt �ltal�ban a pil�ta m�g� helyezik el az utast�rben, �s a h�ts� műanyag sz�lv�dőn elhelyezett levegőbe�mlők seg�ts�g�vel hűtik. Ez k�l�n�snek tűnhet, de az utast�r egyar�nt ny�jt biztons�got (a motort�rrel szemben egy baleset sor�n) �s friss levegőt a hűtő sz�m�ra. Mindazon�ltal ez jelentősen megn�veli a cockpitben a levegő hőm�rs�klet�t, amely nemritk�n el�ri a 60 Celsius fokot is, ez�rt k�l�n be�mlő biztos�t friss levegőt a pil�ta sisakj�ba egy speci�lis, rugalmas csatlakoz�son kereszt�l.

A v�lt� maga egy n�gysebess�ges, H elrendez�sű manu�l v�lt�, h�tramenettel (NASCAR k�vetelm�ny). A NASCAR versenyek kezdet�n n�h�nyan haszn�ltak automatav�lt�t is, azonban a feljegyz�sekben mind�ssze egyetlen olyan aut� szerepel, amely automat�val nyert versenyt. Term�szetesen minden fokozat k�l�n �ll�that� a p�lya adotts�gainak megfelelően, sőt, a versenyekre �ltal�ban m�r az előző �vi adatoknak megfelelően be�ll�tott v�lt�val �rkeznek a csapatok. A pil�ta vezet�si szok�sai �s a p�lya tulajdons�gai hat�rozz�k meg alapvetően a v�lt� �rt�ket: a r�vid �tt�telek �s magasabb fordulatsz�mok azokon a p�ly�kon haszn�latosak, amelyekn�l a kanyarok �s a gyors kanyarkij�veteli sebess�g a fontos. A Talladeg�hoz hasonl� superspeedway-eken hosszabb fokozatokat haszn�lnak a min�l nagyobb maxim�lis sebess�g el�r�se �rdek�ben. A k�zepes hossz�s�g� p�ly�kon ink�bb a hosszabb �tt�telek a kedveltebbek, nehogy sz�trobbanjon a motor a futam sor�n. A kuplung sz�raz t�pus�, �s egy 1 inches ac�llemezből k�sz�lt doboz veszi k�r�l, hogy egy esetleges kuplung-elsz�ll�s eset�n v�dj�k a pil�t�t. A kard�ntengelyt feh�rre festik, hogy egy baleset eset�n t�rt�nő elveszt�se k�nnyen �szrevehető legyen a t�bbi versenyző sz�m�ra a versenyp�ly�n.

A gumik 15 inches ac�lfelniken vannak, melyet �t csavarral r�gz�tenek. A gumi 300/54 R15-�s Goodyear Eagle, mely minden csapatn�l azonos (manaps�g itt nincs gumih�bor�). A gumikat nitrog�nnal t�ltik fel (ak�r eg�szen 60psi-ig) a sűr�tett levegő helyett, mert a nitrog�n sokkal stabilabb a hőm�rs�klet tekintet�ben, mint a levegő.

A be�ll�t�sok kulcsa �ltal�ban a felf�ggeszt�s �s a rug�z�s, mivel a verseny megnyer�s�hez nem a legerősebbnek kell lennie az aut�nak, hanem a legjobb tapad�s�nak. A f�kek �ltal�ban ac�lb�l k�sz�lnek, de a szab�lyok szerint haszn�lhat� lenne a sz�nsz�las �s az alum�nium f�kt�rcsa is, de a k�nnyebb el�rhetős�g miatt szinte csak ac�lb�l k�sz�lt f�keket haszn�lnak. Az ABS nem megengedett. A f�kekre igen nagy szerep h�rul, főleg az elsőkre (mivel az aut� t�mege f�kez�skor előrecs�szik). A r�vid martinsville-i p�ly�n a pil�t�k gyakran cs�kkentik a sebess�get, �s �gy poz�ci�t vesztenek, hogy hűts�k a f�keket, �s ez�ltal elker�lj�k a fallal val� tal�lkoz�st. A gyors �s hossz� talladega-i p�lya szint�n megterhelő a f�kekre: előfordult m�r, hogy a bokszutc�ba val� behajt�skor a 1511 kil�s aut�t 200mph-r�l 55mph-ra f�kező erőhat�s k�vetkezt�ben fell�pő hőenergia sz�tt�rte a f�kt�rcs�t. Ez�rt nem v�letlen, hogy a f�keket 4 inch �tm�rőjű levegőcs�vekkel hűtik, melyek az aut� elej�ről sz�vj�k a levegőt az el�lső f�kekre (a k�pen 1-el �s 2-vel jel�lve).

Mivel a NASCAR egy szervezet, t�bb versenysorozatot rendez. A legn�pszerűbb a Winston Cup, ennek a sorozatnak az aut�ir�l �rtam az előbbiekben, ezen k�v�l l�tezik m�g a Busch Series, melyben gyeng�bb teljes�tm�nyű aut�kkal versenyeznek, �s truckoknak (pl. Chevy Silverado) is rendeznek sorozatot.

Időm�rő edz�sek

Az időm�rő edz�sek k�t napon �t tartanak, �s meglehetősen bonyolultan szab�lyozt�k le. Minden pil�t�nak lehetős�ge van egy vagy k�t (p�ly�t�l f�gg) k�rre, amikor is teljesen egyed�l van a p�ly�n. Ez�rt elm�letileg minden pil�t�nak azonos az es�lye. Elm�letileg� Gyakorlatilag azonban v�ltozik az időj�r�s, a gumi mennyis�ge a p�ly�n, a hőm�rs�klet �s a nap m�sodik fel�ben indul�k ugye v�gign�zt�k az előtt�k szereplők munk�j�t. Az időm�r�s indul�si sorrendj�t v�letlenszerűen kih�zott sorsz�mok d�ntik el: a legt�bb ponttal rendelkező h�z elősz�r, ut�na a m�sodik stb. Az �gy kih�zott sorsz�mok alapj�n indulnak a kvalifik�ci�n, ahol b�rmennyien megjelenhetnek, de csak 43 pil�ta fog elindulni. Az első nap v�g�n az első 25 helyet osztj�k ki v�glegesen. Marad�k 18 helyen l�vő versenyző v�laszthat: marad ez az eredm�ny, vagy m�snap �j időt fut. De az utols� 7 hely azoknak van fenntartva, akiknek nem siker�lt helyez�st el�rni�k, de benne vannak a pontverseny top40-�ben. ők ig�nyt tarthatnak erre a h�t helyre �sszesen 8 alkalommal a szezon sor�n. Ha marad �res hely ebből a h�tből, akkor azokat elosztj�k a legjobb nem-kvalifik�lt pil�t�k k�z�tt.

Boksz-ki�ll�s

Minden csapat annyiszor �ll ki, ah�nyszor akar. �ltal�ban s�rga-z�szl� jelz�s alatt szokt�k ezt megejteni, mivel ekkor r�gz�tik a sorrendet �s a pace car a bokszutc�ban megengedett sebess�ggel k�r�z a p�ly�n (kb. n�gyszer lassabban a szok�sosn�l), �gy nem vesztenek k�rt a pil�t�k. Felt�ve, ha a t�bbi versenyző is kimegy a bokszba. Ha nem? A csapatok bokszutc�ban val� elhelyezked�s�t szint�n a kvalifik�ci�s sorrendben v�laszthatj�k a csapatok. A csapat l�tsz�ma tetszőleges, de ki�ll�s alkalm�val csak 7 szerelő foglalkozhat a kocsival �s csak 2 airgun-t haszn�lhatnak. A szerelők: 1 emelő, 2 ker�kcser�lő, 2 ker�kcipelő, 1 t�ltő, 1 "catcher" (a t�lcsordul� �zemanyagot fogja fel). A bokszki�ll�s folyamata: a versenyző behajt a bokszutc�ba a megengedett sebess�ggel �s be�ll a hely�re. Amint az aut� meg�ll az emelő, 2 ker�kcser�lő �s 2 cipelő elfoglalja a hely�t az aut� jobb oldal�n �s nekifognak a ker�kcser�nek. Manaps�g olyan emelőt haszn�lnak, amelyek 1-2 mozdulattal felemelik az aut�t, �gy ezzel is időt nyernek. Szint�n a gyorsas�g miatt a felnire ragasztj�k a csavarokat, �s az airgun nyomat�ka t�ri meg a ragaszt� k�t�s�t �s fix�lja a kereket. Ezalatt az �zemanyagt�ltő ki�r�ti az első 11 gallonos tart�lyt. Amint a jobb oldali kerekek a hely�n vannak, mindenki �trohan a baloldalra �s ugyanezt elv�gzik ott is. Az első ker�kcipelő ek�zben a hűtőr�csot is megtiszt�tja a t�rmel�ktől, m�g a h�ts� a felf�ggeszt�sen �ll�that a h�ts� sz�lv�dőn tal�lhat� ny�l�son. A ker�kcsere v�g�re ki�r�l a m�sodik 11 gallonos tart�ly is. Mindez �ltal�ban 15-20 m�sodpercet vesz ig�nybe.

�s b�r sokan azt gondolj�k, a NASCAR versenyek nem unalmas ov�lp�ly�kon j�tsz�dnak. Egyr�szt nincs k�t azonos p�lyaforma: val�ban vannak klasszikus ov�lok, D alak� p�ly�k �s van 2 hagyom�nyos, kanyarg�s k�rp�lya is a Winston-kup�ban. M�sr�szt nem azonosak a p�ly�k dől�ssz�gei, 6 �s 36 fok k�z�tt v�ltozik, ak�r p�ly�n bel�l is. Harmadszor a p�ly�k hossza sem azonos: vannak f�l m�rf�ld hossz� "aszfaltteknők" �s k�t �s f�l m�rf�ldes superspeedwayek. V�g�l a verseny soha sem unalmas, mindig t�rt�nnek l�tv�nyos előz�sek, �s balesetek is (melyek szerencs�re �ltal�ban kev�s s�r�l�ssel j�rnak a biztons�gi elő�r�soknak k�sz�nhetően).